Jógyakorlat

A "Most még nem késő" kampányunk a helyi Fekete István Általános Iskola diákjaira, a pedagógusokra és a programban résztvevő személyek kapcsolatrendszerére épült. A kampány célja a helyi általános iskolások minél nagyobb számban való könyvtári beiratkozása, illetve ezt követően a rendszeres, önálló könyvtárhasználat elsajátítása. Másodlagos célja a kampánynak az volt, hogy a lepsényi helyi értékeket, történelmi eseményeket beépítsük a könyvtárhasználatba játékos formában, az iskolások aktív közreműködésével.

Első lépésként a gyerekek megismerkedtek nagy vonalakban a könyvtárak kialakulásával, történetével, hasznosságukkal. Ezt követően bemutatásra került a helyi Lepsényi Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár. Megismerhették az intézmény történetét, a könyvtár állományát, a szolgáltatásokat, illetve a beiratkozás és a kölcsönzés munkamenetét. Fontos volt tisztázni, hogy a polcokon az esetek nagy töbségében az írók neve szerint keresünk könyveket, és azt is megbeszéltük, miért fontos a könyvtári rend betartása. Az óra végén a gyerekek egy-egy könyvet kölcsönözhettek.
Mivel a kölcsönzési határidő egy hónap, így előre rögzített időpontban, a következő hónapban újra találkoztunk az előzőleg beiratkozott gyermekekkel. Ők most újra kölcsönözhettek 1-2-3 db dokumentumot, majd a kölcsönzést követően részletesebben megismerkedhettek a könyvtári állománnyal. Ez történhetett élőszóban vagy játékos teszt formában is.
Ugyanakkor ebben a hónapban rajtuk kívül egy újabb osztály iratkozott be, és kölcsönzött egy-egy mesekönyvet, ifjúsági regényt. A következő hónapban ők is már a kölcsönzés mellett újabb ismeretekre tehettek szert.

Ez a kampány így ment folyamatosan 6 hónap időtartamig. Így minden hónapban voltak újabb és újabb beiratkozók, és mindig voltak kölcsönző személyek is. A kampány így a hónapok során egyre több beiratkozott és kölcsönző fiatalt generált.

A harmadik hónaptól a jógyakorlatba kezdtük beépíteni a Lepsénnyel kapcsolatos történelmi eseményeket, értéktári elemeket, illetve a helyi mondákat. 2026 a település szempontjából jelentős mérföldkőnek számít, hiszen ebben az évben ünnepeli a település első írásos említésének 800. évfordulóját. A kampányunk alapja volt ez a jubileumi év, illetve az eseménysorozatai.Három fő mozzanatot dolgoztunk ki Lepsény múltjából, melyből egy az kitalált történet volt, sok-sok kreatív ötlet beépítésével, míg a másik két program valós, megtörtént eseményekhez kapcsolódott.

1. 2026. március 18. Brit tudósok a lepsényi könyvtárban (kitalált történet valódi könyvekkel)

Kreativitás tárgya: William Shakespeare: Rómeo és Júlia című könyve + Lepsény története a 15-16. században + a Lepsényi Református Egyház anyakönyvei
William Shakespeare: Rómeo és Júlia című drámáját dolgoztuk át lepsényi változattá. Az angol költő drámáját a helyi színjátszó csoport tagjai és a középiskolások nagy számban kölcsönzik.
2026. január 24-én került ünnepélyes bemutatásra a Mozaikok Lepsényből II. kötet, és a rendezvény kísérőprogramjaként kiállítást szerveztünk az 1688-tól folyamatosan vezetett református anyakönyvekből. A kiállítás lebontása közben gondoltuk ki azt a mozzanatot, hogy a legrégebbi anyakönyv gerince mögött egy régi irat töredéket fedezünk fel.
Az iskolás gyermekeket bevonva elevenítettük fel a képzeletbeli felfedezést. Az irat előkerülését követően „brit tudósok” (helyi iskolások) érkeztek a Könyvtárba, megvizsgálni a töredékes irományt. Egy titkos összetevővel átitatva a papírt, olvashatóvá vált az irat. Ebből kiderül, hogy William Shakespeare eredetileg lepsényi születésű személy volt, Lándzsarázó Vilmos néven született Lepsényben. Kinyomoztuk és kiderítettük Vilmos életútját és családfáját, valamint közzétettük a Roland úr és Juliska szerelmi történetét.

A történet és cselekmény kidolgozásában részt vett a Lepsényi Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár, a Lepsényi Fekete István Általános Iskola, és Tihanyi Tamás a Fejér Megyei Hírlap újságírója. A történet ütemezése két lépcsőre volt kidolgozva. Elsőként, amikor a brit tudósok megállapítják az irat eredetiségét és William Shakespeare lepsényi származását. Ezt követően 2026. április elsején (!) felelevenítettük magát a szerelmi történetet, és ezzel párhuzamosan megjelentettük a történetet a feol.hu közösségi oldalon. Ezt követte volna magában a Fejér Megyei Hírlapban való április elsejei megjelenés, ami megye szerte széles közönséget ért volna el. A Hírlap főszerkesztője az előzetes hozzájárulását megváltoztatva, érdektelenségre hivatkozva elutasította a megjelentetést (30 ezer napi nyomtatott példányszámú megjelenés!).

A kreatív története hozadéka:
• William Shakespeare műveinek intenzívebb kölcsönzése
• A Lepsényi Református Egyház 1688-s anyakönyvének nagyszámú megtekintése
• 2026. június 8-ig: 14 felnőtt olvasó érdeklődött, hogy elolvasná ezt a feledésbe merült, általa nem ismert lepsényi ősi történetet

2. 2026. április 24. „Megtaláltuk Nagy Lajos király lábnyomát”

Kreativitás tárgya: Arany János: Toldi című könyve + Lepsény története a 14. században + Anjou-kori Oklevéltár kötetei

1380-ban az egykori oklevelek tanúsága szerint I. Nagy Lajos király Lepsényben adott ki egy oklevelet, melyet az „in villa Vepsen” = Lepsény településen mondat zár. Ezzel kapcsolatban az iskolások megismerkedhettek Arany János művével, I. Nagy Lajos király életével és hadvezérének Toldi Miklósnak a hőstetteivel.

A Lepsényi Fekete István Általános Iskola diákjai Nagy Lajos feltételezett tartózkodási helyénél megemlékeztek erről az eseményről, és megtekintették a király megörökített lábnyomát. Ezt követően lovagi tornát rendeztünk, mely három feladatból állt:

• „Toldi Miklós kard-próba” Toldi Miklós feltételezett díszkardjával kellett megmutatni a helyieknek, merre található a könyvtár! Hé, te idegen! Merre található a Könyvtár? Egy fiú és egy lány bajnokot avatott a Lándzsarázó Vilmos Baráti Társaság (Hé, paraszt, melyik út vezet Budára? XXI. századi átirata)
• „Malomkődobás- próba” A próbával felidéztük Toldi Miklós azon tettét, amikor Toldi György vitézei feldühítik, majd egy malomkövet felkapva halálos sebet ejt egy cseh vitézen. A próbán a diákoknak egy fából készült stilizált malomkövet kellett minél messzebbre hajítaniuk. Szintén egy fiú és egy lány bajnokot avatott a Lándzsarázó Vilmos Baráti Társaság.
• Farönkkel való célba dobás. 1380 mm távolságból kellett egy földön fekvő stilizált pajzsba dobni a farönköt. A távolság (1380 mm) azaz 1380, az ominózus év, a királyi látogatás időpontja, a pajzs a gúnyolódó cseh vitézt jelezte.
A kreatív program során a diákok játékos formában ismerkedhettek meg Arany János: Toldi című kötelező olvasmányával. Az elhíresült jeleneteket újra játszották. Az egyes próbák előtt az elbeszélő költemény megfelelő énekeiből olvastunk fel több részletet. Ezeket a jelenlévő pedagógusokkal közösen megbeszéltük, majd a gyerekeket vitára invitálva döntöttük el, hogy jogosan cselekedett-e Toldi Miklós!

A kreatív történet hozadéka:
• Pozitív hozzáállás a kötelező olvasmányokhoz
• Lepsény korai történelmének megismerése
• Rálátás gyerekszemmel a magyar Anjou-korra
• Többszöri kölcsönzés Károly Róbert és Nagy Lajos királlyal kapcsolatos gyermekirodalomból

3. 2026. május 31. „ A lepsényi gályarabok”

Kreativitás tárgya: Moldova György Negyven prédikátor című könyve + Kocsi Csergő Bálint lepsényi prédikátor gályarabsága és lepsényi egyházi működése + lepsényi Református Egyház anyakönyveinek ismertetése (1688-tól kezdődően).

2026. február 28. -2026. május 31. között kamara jellegű kiállításon voltak megtekinthetőek az anyakönyvek a Lepsényi Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtárban. Az anyakönyvek írását Kocsi Csergő Bálint kezdte meg 1688-ban. A helyi iskolások és a könyvtárba látogató felnőttek számára különleges élményt nyújtott a 438 éves magyar nyelvű anyakönyvbe való beleolvasás lehetősége!
Kocsi Csergő Bálint és 39 társának gályarabságát örökítette meg Moldova György A negyven prédikátor című könyvében. A gályarabok viszontagságairól olvastunk fel részleteket a helyi iskolásoknak, érzékeltetve a kor vallási felekezeteinek ellenséges hangulatát. Az iskolások három foglalkozás keretében hajókról, hajózásról, kalózokról, tengerészetről és az 1650-1700 közötti magyar történelemről hallhattak előadásokat, illetve megtekintették a Ben Húr című film egy részletét, ahol a gályarabokat mutatták be.

A gályarabokat végül is a holland flotta admirálisa, Michiel de Ruyter szabadította ki 1676. február 11-én.
2026. május 31-ére tűztük ki a „lepsényi gályarabok” történetének a bemutatását. A célunk az volt vele, hogy a Könyvtári Kihívás 2.0 pályázat zárónapján, családi és gyermeknappal egybekötve, széles közönség előtt népszerűsítsük a könyvtárunkat és az olvasást ezzel a múltbeli esemény felidézésével!
A családi és gyermeknap rendezvény végén került sor a Könyvtári Kihívás 2.0 pályázat lepsényi résztvevőinek a jutalmazására. A díjátadást egy szomorú menet fájdalmasan szívszorító néma felvonulása zavarta meg. Lepsényi rabok vonultak a Hollóének Hungarica autentikus zenészeinek gyászdalával kísérve. A rabok bűne, hogy nincsenek beiratkozva a lepsényi könyvtárba!!! A vésztörvényszék elé érve a bíró felteszi háromszor a kérdést, hogy:” Beiratkoztok-e a könyvtárba, és akkor megszűnik a rabság, vagy ha nem, örökös gályarabságra ítéllek a császár nevében!”. A rabok a szabadságot választják és mindnyájan beiratkoztak a helyi könyvtárba a majdnem holland Michiel de Ruyter admirális kedvenc nótáját, a "Részeg tengerész” című dalt hallgatva.
A rabok a Lepsényi Fekete István Általános Iskola diákjai és a Lepsényi Napraforgó Óvoda és Minibölcsőde óvódásai. A holland admirális, Bálint Lajos, a Hollóének Hungarica hagyományőrző középkori zenekar vezetője, hajdúszoboszlói iskolai könyvtáros.

A történet során egyértelművé vált, hogy:
• Kocsi Csergő Bálint lepsényi prédikátor volt,
• Kocsi Csergő Bálintról készült egy szobor Baján
• Michiel de Ruyter holland admirálisnak Debrecenben (Hajdúszoboszló) van az egyetlen magyarországi szobra (Bálint Lajos hajdúszoboszlói iskolai könyvtáros)

A kreatív történet hozadéka:
• Moldova György: Negyven prédikátor című művének megnövekedett kölcsönzése
• Mélyebb ismeretek szerzése Kocsi Csergő Bálintról és a gályarabokról
• A császári udvar rekatolizációs kísérletének bemutatása
• Lepsény 17. századi történelmének népszerűsítése
• 15 új beiratkozó

A "Most még nem késő" kampányunk során közel 95%-s volt a helyi általános iskolások beiratkozási aránya, és megnégyszereződött az általuk kölcsönzött dokumentumok száma. A kampány első szakaszában még csoportosan, osztállyal közösen jöttek az iskolások a könyvtárba, de a kampány második felében már önállóan, többször szülőkkel közösen látogattak el az intézménybe.
Meglepő volt, hogy mennyire pozitívan fogadták, illetve dolgozták fel a lepsényi történelmi eseményeket, milyen kreatívitással vetették bele magukat a programok megvalósításába.
A kampány ideje alatt a könyvtári ismereteiket bővíthették, illetve játékos formában megismerhették az egykori lepsényi történelmi eseményeket, melyeknek maguk is résztvevői lettek!