Hír

A DOAJ egy egyedülálló, nyíltan hozzáférhető folyóirat-metaadatkészletet biztosít, amely támogatja a globális kutatói közösséget. Ahogy Dominic Mitchell és Katrine Sundsbø megjegyzi, erőssége a közösségvezérelt megközelítésben rejlik, és azon alapul, hogy a kiadók, a szerkesztők és a felhasználók a rekordok frissítésével vagy a hibák bejelentésével gondoskodnak a pontosságról.

 

Folyóirat-metadatok nélkül a DOAJ semmit sem érne. Ha a kiadók nem jelentkeznének indexelésre, nem lennének folyóirat-metadataik. Folyóirat-metadataik eredetiek, egyediek a DOAJ számára, és mindenki számára nyitottak. Ezek a világ számos keresőrendszerének (discovery system) elengedhetetlen alkotóelemei. Szükségük van a kiadókra, hogy naprakészen tartsák őket.

 

A DOAJ 2003-as indulása óta a címtár nemcsak a nyílt hozzáférésű (open access) folyóiratok otthona, hanem mindegyikük metaadatainak is. Az általuk gyűjtött folyóirat-metaadatok az idők során változtak: a nagyon egyszerű információktól kezdve – mint az ISSN vagy a folyóirat indulásának éve – mára olyan részletes adatokat is tartalmaznak, mint a szerzői jogi feltételek, a cikkfeldolgozási díjak (APC-k), a licencelés, a szakmai lektorálás (peer review) átfutási ideje és még sok más. Az általuk gyűjtött metaadatok rendkívül értékessé váltak a tudományos közösség számára – gyakran hivatkoznak rájuk oktatási, kutatási vagy éppen az APC-k finanszírozásával kapcsolatos döntések meghozatalakor. 2025-ben úgy döntöttek, hogy folyóirat-metaadataik éves rekordjait feltöltik a Zenodo-ba – ezek olyan adott pillanatot rögzítő pillanatképek, amelyeket közösségük fel tud használni. Indexük és metaadataik valószínűleg továbbra is a közösségi igényekkel összhangban fognak fejlődni, és bár rengeteg munkát fektetnek az index fenntartásába, a kiadókra, szerkesztőkre és folyóirat-menedzserekre támaszkodunk abban, hogy metaadataikat naprakészen tartsák.

 

Hol lennének a kiadók, szerkesztők és folyóirat-menedzserek nélkül?

 

2003 és 2012 között e-mailben értesítették a szerkesztőket arról, hogy folyóiratukat javasolták a DOAJ-ba való felvételre, és megkérték őket, hogy töltsenek ki egy teljes jelentkezési űrlapot. Még azt is megengedték, hogy mások is benyújtsanak jelentkezést egy folyóirat nevében, ami néha azt eredményezte, hogy folyóiratokat úgy indexeltek a DOAJ-ban, hogy arról sem a kiadó, sem a szerkesztő nem tudott.

 

Még 2015-ben, amikor a DOAJ belevágott az „újrajelentkezési projektjébe” (reapplication project), e-mailt küldtek a DOAJ-ban szereplő összes folyóirat kapcsolattartójának, amelyben tájékoztatták őket: ha továbbra is indexelve szeretnének maradni, egy megadott határidőig ki kell tölteniük egy újrajelentkezési űrlapot. Később emlékeztetőket is küldtek nekik. Egy alkalommal egy dühös szerkesztő azt írta vissza, hogy egyik kérésnek sem fog eleget tenni, mert fogalma sincs, miért van indexelve a DOAJ-ban a folyóirata, és amúgy sincs szüksége a DOAJ-ra. Kérésére eltávolították a folyóiratát a címtárból. Bizonyos értelemben igaza volt: a folyóiratát egy rangos Ivy League egyetem platformja tárolta, és minden jel szerint elárasztották őket a beküldött cikkek. A DOAJ ekkor még átalakulóban volt a lektorált, nyílt hozzáférésű folyóiratok puszta listájából egy globálisan elismert szolgáltatássá, amely a nyílt hozzáférésű publikálás minőségi szabványát testesíti meg. Új jelentkezési űrlapjuk a maga 54 kérdésével és kritériumával enyhén szólva is ijesztő volt. Ennek ellenére az általuk indexelt összes folyóirat 60%-a sikeresen újrajelentkezett, a többi pedig már történelem...

 

Egyrészt az újrajelentkezési projekt egy hatalmas szerkesztői és adminisztratív feladatot jelentett mind a DOAJ szerkesztőcsapata, mind az egyes folyóiratok vagy kiadók szerkesztőségi munkatársai számára. Történetük során először kérték őket arra, hogy gyűjtsenek össze több mint 50 adatpontot arról, hogy folyóiratuk miként törekszik a kutatásetikai elvek betartására, a magas szintű integritás fenntartására és a szigorú szerkesztői szabványok alkalmazására. Másrészt az újrajelentkezési projekt kiindulópontja volt annak a közzétételi és felhalmozási folyamatnak, amely létrehozta ezt a publikálási szabványokból és bevált gyakorlatokból álló egyedülálló adatkészletet. Ez ma már több mint 23 000 folyóirat metaadatait tartalmazza, és a világ minden tájáról töltik le kereskedelmi és nem kereskedelmi szervezetek, valamint magánszemélyek.

 

Ezen metaadatok egyike sem jöhetett volna létre a kiadói közösségeik nélkül.

 

Az eredeti, nyílt hozzáférésű folyóiratok metaadatainak értéke

 

A DOAJ-ban megtalálható folyóiratok metaadatai csupán egy apró részét képezik egy hatalmas és nyílt metaadat-ökoszisztémának. Olyan nyílt metaadatokról van szó, amelyek a kiadóktól a DOAJ-ba áramlanak, onnan pedig tovább a könyvtári portálokba, kutatóközpontokba, számtalan weboldalra, keresőeszközökbe, mesterséges intelligenciával támogatott termékekbe és még sok más helyre. Ezeket a metaadatokat aztán munkahelyeken, kutatásokban, termékfejlesztésekben, a globális egészségügyben, a klímaváltozással kapcsolatos kérdésekben és még sok más területen használnak fel. Ezeknek a folyóirat-metaadatoknak a karbantartása és frissítése nem mindig a legkellemesebb feladat, de elengedhetetlen lépés egy közösségen és bizalmon alapuló metaadatrendszer fenntartásához. 

 

Mikael Laakso bejegyzése arról, hogy milyen értéket lát a DOAJ metaadataiban a következő linken érhető el: Researcher perspective: DOAJ as a source of research data.

Mikael Laakso és Jan Erik Frantsv?g a DOAJ folyóirat-metaadatait használták fel az OA Diamond Study megírásához és közzétételéhez, amely egy sor uniós projekt előfutára.

 

Hogyan gondoskodnak a metaadatok folyamatos karbantartásáról és frissítéséről?

 

A metaadatokat a kiadók által szolgáltatott információk és a közösség visszajelzéseinek kombinációjával tartják naprakészen. Bátorítják a kiadókat, hogy a kiadói irányítópultjukon keresztül nyújtsák be a frissítéseket, és évente elküldik nekik a legnagyobb, több folyóiratot magukban foglaló fiókok számára a fájlokat, hogy egyszerre frissíthessék az összes folyóiratukat. Emellett néhány legnagyobb keresőszolgáltató partnerüktől is kapnak hibára vonatkozó észrevételeket, amelyeket vagy maguk javítanak ki, vagy továbbítják a folyóirat kiadójának. Válaszolnak továbbá a közösségüktől a Help Desk-en vagy a Visszajelzés widgeten keresztül érkező visszajelzésekre is. Előfordulhat, hogy felhasználóik problémát észlelnek, és egy folyóirat frissítését kérik, amit ezt követően vagy maguk javítanak ki, vagy továbbítanak a folyóirat kiadójának.

 

Ezenkívül együttműködnek finanszírozókkal és konzorciumokkal is, hogy nyomon kövessék a nyílt hozzáférésű publikálás terén tapasztalható trendeket és fejleményeket, és átlássák, hogyan fejlesszék tovább az általuk gyűjtött metaadatokat. Az év elején jelentették be, hogy négy új oszlopot vezettek be a metaadataikba: „Subscribe to Open”, „Mirror Journal”, „Open Journals Collective” és „Last Full Review Date”.

 

A DOAJ metaadatai egy rendkívül nagy adatállományt alkotnak. Jelenleg több mint 23 000 egyedi folyóiratrekord van. Az összes rekord naprakészen tartása hatalmas kihívást jelent, mivel a tudományos kiadói környezet folyamatosan változik, és a folyóiratok is alkalmazkodnak ehhez. A DOAJ alapvetően egy közösség által irányított szervezet. Ennek a terjedelmes adatkészletnek a karbantartása kizárólag a DOAJ-csapat és a kiadók, folyóirat-szerkesztők, kutatók, finanszírozók és könyvtárosokból álló közösség munkájának köszönhetően lehetséges. 

 

Forrás: DOAJ’s journal metadata: An original and open metadata set – DOAJ Blog

A kép forrása a bejegyzés.