Hír

A könyvtárak hozzájárulnak a nemzetközi kutatási együttműködésekhez, valamint rendszeresen részt vesznek határokon átnyúló kooperációkban is. Ugyanakkor jelentős részük gyakran olyan akadályokba ütközik, amelyek megakadályozzák az együttműködést, vagy frusztrációt és bizonytalanságot okoznak. Mind a szakmai, mind az érdekérvényesítő tevékenységek terén van még mozgástér.

 

Nemzetközi szinten egyre nagyobb figyelem irányul a különböző országok kutatói közötti együttműködés támogatásának és lehetővé tételének szükségességére. Ezt egyrészt a tudományos válaszokat igénylő globális kihívások léptéke és súlyossága indokolja, másrészt az az aggodalom, hogy egy egyre polarizáltabb korban ez az együttműködés egyre nehezebbé válik. A Nemzetközi Tudományos Tanács (International Science Council) kutatási és innovációs kooperációval kapcsolatos munkájától kezdve az Európai Unió legutóbbi, a tudományos diplomácia fellendítésének szükségességét hangsúlyozó kezdeményezéséig mindenhol elismerik, hogy az együttműködés értékes, ugyanakkor veszélyben is van.

 

A könyvtáraknak fontos szerepük van ezekben az együttműködésekben, tekintve, hogy kulcsfontosságú kutatási infrastruktúraként már most is létfontosságú hozzájárulást nyújtanak. A tudáshoz való hozzáférés biztosítása az együttműködés központi eleme – mind a dokumentumok távoli hozzáférésének biztosítása, mind pedig a kutatók és látogatók fogadása révén. Az adat- és egyéb repozitóriumok kezelőiként a könyvtárak az együttműködés eredményeinek terjesztését is támogatják.

 

A könyvtárak maguk is együttműködnek egymással – szakmai egyesületekben való részvételen, bilaterális partnerségek révén, és különösen a nemzetközi könyvtár- és információtudományi oktatás és kutatás támogatásán keresztül. Ugyanakkor ezen a téren is vannak kihívások. A kutatók fogadásának és az anyagok megosztásának akadályai (beleértve, hogy mit és hol lehet megosztani), az utazási korlátozások, a nem megfelelő infrastruktúrák, valamint a szükséges idő és költségek mind problémát jelenthetnek.

 

Az IFLA új, 2026 júliusában végzett felmérése a könyvtári szféra ezen kihívásokkal kapcsolatos tapasztalatait és jövőbeli elvárásait vizsgálja, alapot teremtve a további kutatásokhoz. Az eredmények elérhetők az IFLA repozitóriumában.

 

A jelentés rávilágít, hogy számos könyvtár – különösen a felsőoktatási, nemzeti és szakkönyvtárak – rendszeresen támogatja a kutatást, leggyakrabban a források megosztása és a hozzáférés biztosítása révén. Azonban ők is kihívásokkal szembesülnek. Ezek régiónként és könyvtártípusonként eltérőek, de a szerzői jog, a kutatásbiztonsági szabályok és a gyakorlati kapacitások mindenhol megjelennek. Döntő fontosságú, hogy – a Nemzetközi Tudományos Tanács és más szervezetek kezdeményezéseivel is összhangban – jelentős aggodalmak merülnek fel a kutatási együttműködés hosszú távú tendenciáival kapcsolatban, különösen Ázsia-Óceániában, Európában és Észak-Amerikában.

 

Eközben a könyvtártudományi képzőhelyek különösen aktívak a kutatási együttműködésekben, ám a nemzetközi hallgatók fogadását és bevonását vízumkorlátozások nehezítik, a kutatási partnerségeket pedig szerzői jogi kérdések is befolyásolják.

 

Végezetül a rendezvényeken kívüli nemzetközi szövetségekben való részvétel folyamatos lehetőséget kínál a nemzetközi együttműködésre, de a költségek sokak számára továbbra is problémát jelentenek, akárcsak az erre fordítható idő megtalálása és a növekvő polarizáció. A bevonódás módjainak és lehetőségeinek megújítása kulcsfontosságú lesz; noha a válaszadók pozitívabban ítélik meg a könyvtári együttműködés jövőjét, mint a szélesebb kutatási kooperációkét, az általános várakozás továbbra is az, hogy a helyzet romlani fog.

 

A jelentés egy sor lehetséges ajánlással zárul, hangsúlyozva a közös munka lehetőségét az együttműködéshez szükséges készségek, hálózatok és infrastruktúrák megerősítése terén, de kijelöli a szakmai érdekképviselet főbb területeit is.

 

Forrás: International research and library collaboration: concern for the future, but action possible! – IFLA

A kép forrása: IFLA