Hír

A Könyvtártudományi Szakkönyvtár 2026. május 20-én, szerdán 10:30 órakor tartotta meg a Könyvtárosok dolgozószobája című könyvtárszakmai eseménysorozat huszonhetedik alkalmát Ceglédbercelen, az V. Könyvtári Pikniken.

 

Meghívott vendégeink ezúttal Adrián Renáta és Nógrádiné Vigh Krisztina, a kiszombori Könyvtári, Információs és Közösségi hely könyvtárosai, Haizler Lászlóné, a Büki Művelődés és Sportközpont, Könyvtár intézményvezető-helyettese, és Szabó Gerda, a Gyömrői Városi Könyvtár könyvtárvezetője voltak. 

 

A beszélgetés egy rövid település- és intézménybemutatással kezdődött, melynek során a résztvevők ismertették könyvtáraik működési környezetét és szerepét a helyi közösségek életében. Elsőként Haizler Lászlóné mutatta be a Büki Művelődési és Sportközpont, Könyvtár intézményét. Elmondta, hogy a mintegy 3700 lakosú településen működő könyvtár integrált intézményként látja el feladatait, és bár méretét tekintve kiskönyvtárnak számít, meghatározó szerepet tölt be a város kulturális életében. Hangsúlyozta, hogy intézményük a nyitottságra és a közösségi szerepvállalásra törekszik, miközben a település vezetésével kiváló kapcsolatot ápol. A fenntartó önkormányzat kulturális értékek iránti elkötelezettségének köszönhetően a könyvtár folyamatos támogatásban részesül, legyen szó állománygyarapításról, infrastruktúráról vagy programok szervezéséről.

 

Szabó Gerda a Gyömrői Városi Könyvtárat mutatta be, kiemelve, hogy Gyömrő lakossága közel húszezer fő, így a település már a kisvárosi kategória felső határán helyezkedik el. A könyvtár kulturális központként működik, programjaival minden korosztályt igyekszik megszólítani. Beszámolt arról, hogy az intézmény falai között számos olyan közösség alakult ki, amely ma is aktív szerepet vállal a könyvtár életében. Jó példaként említette az olvasóklubot, amelynek tagjai nemcsak a könyvtári programokon vesznek részt, hanem a közösség mindennapjaiban is aktívak. Hangsúlyozta, hogy működésük középpontjában mindig a felhasználói igények állnak, és a visszajelzések alapján sikeresen tudnak alkalmazkodni ezekhez. Véleménye szerint Gyömrő kulturális életének három meghatározó pillére a művelődési központ, a tájház és a városi könyvtár.

 

Nógrádiné Vigh Krisztina elmondta, hogy könyvtáruk 2013 óta a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer részeként működik. Az intézmény 1963 óta szolgálja a település kulturális életét. Bár a könyvtár és a művelődési ház külön épületben található, számos közös programot szerveznek. Külön kiemelte, hogy könyvtáruk egy műemléképületben működik, amely különleges környezetet biztosít a látogatók számára. Az önkormányzattal ápolt jó kapcsolatnak és a kulturális célok támogatásának köszönhetően az elmúlt években jelentős fejlesztéseket tudtak megvalósítani, miközben programjaik szervezéséhez is folyamatos segítséget kapnak. Adrián Renáta hozzászólásában hangsúlyozta, hogy munkájuk középpontjában a település lakói állnak, a legfiatalabb korosztálytól egészen az idősekig, és a fenntartó minden szükséges támogatást biztosít számukra feladataik ellátásához.

 

A könyvtári szolgáltatásokról szóló blokkban a résztvevők arról beszéltek, hogyan változtak a felhasználói igények az elmúlt években. Egyetértettek abban, hogy a CD-k, DVD-k és a hagyományos kézikönyvek kölcsönzése jelentősen visszaesett, miközben a számítógépek helybeni használata is háttérbe szorult. Nógrádiné Vigh Krisztina kiemelte, hogy míg tíz évvel ezelőtt a számítógépek napi szintű használata volt jellemző, ma már csupán néhány látogató veszi igénybe ezt a szolgáltatást. Ugyanakkor továbbra is fontos feladatuknak tekintik az idősebb korosztály digitális felzárkóztatását, valamint a fénymásolási és szkennelési szolgáltatások biztosítását. A pedagógusokkal és a helyi családokkal kialakított szoros kapcsolatnak köszönhetően a gyermekek jelentős része már fiatal korban kapcsolatba kerül a könyvtárral.

 

Szabó Gerda szintén a hagyományos médiatípusok iránti kereslet csökkenését emelte ki, ugyanakkor rámutatott, hogy az internet használata továbbra is meghatározó szolgáltatás maradt. A könyvtár programkínálata tudatosan épül minden korosztály igényeire: a legkisebbek számára baba-mama foglalkozásokat, az óvodás és kisiskolás korosztálynak mesedélutánokat, míg a felnőtteknek és időseknek író-olvasó találkozókat és közösségi eseményeket szerveznek. Külön figyelmet fordítanak azokra a csoportokra, amelyek könnyen elszigetelődhetnek, például a kisgyermekes édesanyákra vagy a nyugdíjasokra. A pandémia okozta látogatottságcsökkenést az évek során sikeresen kompenzálták, és több új közösségi programot is indítottak.

 

Haizler Lászlóné megerősítette, hogy a hagyományos audiovizuális dokumentumok kölcsönzése náluk is jelentősen visszaesett. A korábbi számítógéptermet ifjúsági irodalmi térré alakították át, miközben nagy hangsúlyt fektetnek az író-olvasó találkozók szervezésére. Véleménye szerint a gyermekek megszólítása kulcsfontosságú a könyvtárak jövője szempontjából. Egy helyi kérdőíves felmérés eredményeire hivatkozva elmondta, hogy a könyvtárhasználat legfőbb akadálya a lakosság számára az időhiány. Az intézmény ezért tudatosan fejleszti kommunikációját és közösségimédia-jelenlétét annak érdekében, hogy minél több potenciális felhasználót érjen el.

 

Haizler Lászlóné elmondta, hogy intézményükben a digitalizálási tevékenység középpontjában a helytörténeti dokumentumok állnak. Az elmúlt évek során több mint húszezer fotódokumentumot sikerült digitalizálniuk, amelyek jelentős része helyi családoktól, hagyatékokból és magángyűjteményekből került a könyvtárba. Bár az állomány teljes körű feldolgozása és adatbázisba rendezése még folyamatban van, a projekt már most jelentős eredménynek tekinthető a település kulturális emlékezetének megőrzése szempontjából. Kiemelte, hogy a közösség tagjai aktívan támogatják ezt a munkát, folyamatosan ajánlanak fel dokumentumokat, fényképeket és egyéb helytörténeti emlékeket, ami jól mutatja a könyvtár és a helyi lakosság közötti bizalmi kapcsolatot.

 

Szabó Gerda szintén a helytörténeti gyűjtemény digitalizálását emelte ki, mint az egyik legfontosabb digitális feladatot. Beszámolt arról, hogy ebben a munkában közösségi szolgálatot teljesítő diákok is részt vesznek, akik a könyvtári munkatársak irányításával segítik a dokumentumok feldolgozását. Ez egyszerre jelent támogatást az intézmény számára és biztosít lehetőséget a fiataloknak arra, hogy betekintést nyerjenek a könyvtári munka kulisszái mögé. Hozzátette, hogy a digitális kompetenciafejlesztés a felhasználók körében is fontos feladat, ezért az olvasókat megtanítják az online katalógusok és a SZIKLA integrált könyvtári rendszer használatára.

 

Nógrádiné Vigh Krisztina arra hívta fel a figyelmet, hogy a digitalizáció a gyakorlatban gyakran az idősebb korosztály támogatásában jelenik meg. A könyvtár munkatársai rendszeresen segítenek elektronikus ügyintézésben, online űrlapok kitöltésében vagy digitális szolgáltatások használatában. Emellett kiemelte az Országos Dokumentumellátó Rendszer jelentőségét is, amely lehetővé teszi, hogy a kistelepülésen élők olyan dokumentumokhoz is hozzáférjenek, amelyek helyben nem érhetők el. Elmondása szerint intézményük az egyik legaktívabb használója ennek a szolgáltatásnak a térségben.

 

A résztvevők egyetértettek abban, hogy bár a lakosság részéről nincs kiemelkedően nagy igény a klasszikus digitális könyvtári szolgáltatásokra, a digitális kompetenciák fejlesztése és az online ügyintézés támogatása egyre fontosabb feladattá válik a kistelepülési könyvtárak számára.

 

A beszélgetés során külön blokk foglalkozott a könyvtárosok szakmai fejlődésének lehetőségeivel. A résztvevők hangsúlyozták, hogy a folyamatos tanulás és önképzés elengedhetetlen része a könyvtárosi munkának, hiszen a szakma folyamatosan változik, új szolgáltatások és technológiák jelennek meg, amelyekhez alkalmazkodni kell.

 

Haizler Lászlóné kiemelte, hogy a szakmai rendezvényeken, konferenciákon és tapasztalatcseréken való részvétel rendkívül fontos inspirációs forrást jelent számára. Úgy véli, az ilyen eseményeken nemcsak új ötleteket és jó gyakorlatokat lehet megismerni, hanem megerősítést is kaphatnak a szakemberek abban, hogy a hasonló méretű intézmények milyen kihívásokkal küzdenek és milyen megoldásokat alkalmaznak. Hozzátette, hogy a szakirodalom követésére ma már leginkább online formában jut idejük, mivel a mindennapi feladatok mellett nehéz hosszabb időt szánni a hagyományos szakirodalom olvasására. Szabó Gerda szerint tudatosan időt kell szánni a szakmai fejlődésre, még akkor is, ha a mindennapi feladatok ezt sokszor megnehezítik. Kiemelte a Könyvtári Intézet továbbképzéseinek szerepét, amelyek fontos lehetőséget biztosítanak a szakmai ismeretek bővítésére. Elmondta, hogy intézményük igyekszik évente legalább egy továbbképzésen részt venni, azonban a kis létszámú munkatársi gárda miatt a helyettesítés megszervezése komoly nehézséget jelent. A magas látogatószám és a folyamatos szolgáltatás biztosítása mellett sok esetben nehéz megoldani, hogy egy munkatárs több napra kiessen a napi munkából. Nógrádiné Vigh Krisztina a szakmai kapcsolatépítés fontosságát hangsúlyozta. Véleménye szerint a tapasztalatcserék különösen értékesek a kisebb könyvtárak számára, hiszen ezek révén olyan ötletekhez és megoldásokhoz juthatnak hozzá, amelyek saját intézményükben is alkalmazhatók. Kiemelte, hogy a kistelepülési könyvtárak számára gyakran nehéz lépést tartani a szakma gyors változásaival, ezért különösen fontos a folyamatos kapcsolattartás más intézményekkel és szakmai szervezetekkel.

 

A beszélgetés záró szakaszában a különböző intézmények közötti együttműködések kerültek a középpontba. A résztvevők hangsúlyozták, hogy a kistelepülési könyvtárak sikeres működésének egyik legfontosabb feltétele a partneri kapcsolatok kialakítása és fenntartása. Szabó Gerda elmondta, hogy a megyei könyvtár rendszeres online megbeszéléseket szervez a térség könyvtárosai számára, amelyek során lehetőség nyílik a tapasztalatok megosztására, a problémák közös megvitatására és a módszertani kérdések tisztázására. Kiemelte, hogy a megyei könyvtár munkatársai bármikor készséggel segítenek szakmai kérdésekben, legyen szó állománygondozásról, rendezvényszervezésről vagy pályázati lehetőségekről. Külön említést tett a roll-up vándorkiállításokról, amelyeket a megyei könyvtár térítésmentesen bocsát a kisebb intézmények rendelkezésére, ezáltal színesítve helyi programkínálatukat. Nógrádiné Vigh Krisztina szintén hangsúlyozta a megyei könyvtárak támogató szerepét. Elmondta, hogy a pályázatok előkészítése és lebonyolítása során jelentős segítséget kapnak, de a rendezvények szervezésében és a szakmai tanácsadásban is mindig számíthatnak a megyei intézmény munkatársaira. Véleménye szerint a KSZR-rendszer egyik legnagyobb előnye éppen az a szakmai háttér, amelyet a megyei könyvtár biztosít a kisebb települések számára. Haizler Lászlóné a pályázati lehetőségek fontosságát emelte ki. Úgy véli, különösen nagy szükség lenne olyan pályázati lehetőségekre, amelyek lehetővé teszik az író-olvasó találkozók és egyéb kulturális programok megvalósítását. Ezek a rendezvények nemcsak az olvasáskultúra fejlesztésében játszanak szerepet, hanem lehetőséget teremtenek arra is, hogy a kisebb településeken élők közvetlenül találkozhassanak kortárs alkotókkal és kulturális szereplőkkel.

 

A beszélgetés záró kérdése a kiskönyvtárak jövőképére irányult, arra keresve a választ, hogy a résztvevők szerint mely területeken látszanak a fejlődési lehetőségek, illetve hol van szükség további fejlesztésre.

 

Vendégeink egyhangúan kiemelték, hogy a könyvtárak jövője elsősorban a közösségi életben való szerepvállalásban rejlik. Véleményük szerint a legfontosabb feladat a folyamatos alkalmazkodás a helyi közösségek igényeihez, valamint a könyvtárak kulturális és közösségi térként való működésének további erősítése. A programok szervezése és a közönség szélesebb körű bevonása kulcsszerepet játszik ebben a folyamatban. Szabó Gerda saját intézményük példáján keresztül mutatta be a közösségi programok jelentőségét, amelyekkel igyekeznek minél szélesebb réteget megszólítani. Hangsúlyozta, hogy a fenntartó támogatásával létrehozott új közösségi tér lehetőséget ad nagyobb rendezvényekre és a helyi művészek bemutatkozására is. Céljuk, hogy a könyvtár sokoldalú kulturális intézménnyé váljon, ehhez azonban folyamatos megújulás és helyi kapcsolódási pontok keresése szükséges. Nógrádiné Vigh Krisztina szerint a könyvtárak jövőbeli szerepe egyszerre ígéretes és kihívásokkal teli. Felidézte, hogy az e-könyvek térnyerése idején bizonytalanság volt a szakmában, hogyan tudnak majd alkalmazkodni a változásokhoz, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a könyvtárak továbbra is nélkülözhetetlenek a kulturális tudásátadásban. A könyvtárosi szerep folyamatosan átalakul, de a szakma célja változatlanul a közösség szolgálata. Bízik abban is, hogy a fiatalabb generációk új ötletekkel és innovatív szemlélettel erősítik majd a könyvtárak jövőjét.

 

Az eseményről készült felvétel megtekinthető az OSZK You Tube-csatornáján.