Hír

Nick Morley, a Grounded AI vezető hivatkozásellenőre és termékigazgatója valós példákat vizsgált meg a publikált kutatásokban előforduló hallucinált hivatkozásokra (citációkra). 

 

A hamis, avagy hallucinált hivatkozások sokféle formában jelennek meg, és komoly veszélyt jelentenek a minőségre és a hírnévre nézve. A bejegyzésben számos a szakmai lektoráláson átesett és a szakirodalomban megjelent példa kerül bemutatásra, azzal a céllal, hogy segítsenek megérteni a kockázatot és azt, hogy mit lehet tenni ezek ellen.

 

Fantom források

 

A valós és a hamis közötti határvonal egy elmosódott kontinuum, az apróbb következetlenségektől a teljes kitalációig. Kezdjük az olyan forrásokra való hivatkozásokkal, amelyek egyáltalán nem is léteznek:

Holder, T., et al.: Momentum-space topology in materials. Nat. Commun. 12, 2389 (2021) (forrás: https://link.springer.com/article/10.1007/s00033-026-02793-x)

 

Bár Tobias Holder valóban publikált a Nature Communications folyóiratban a „momentum space” (impulzustér) témaköréhez kapcsolódóan, ilyen cikk nem található ott. Egy tágabb, a címre indított Google-keresés sem hoz közeli találatot. A linkelt Springer cikk pedig egy másik szerző, Boulaaras, S. cikkére mutat.

 

Az ehhez hasonló példákat könnyű cáfolni a címkeresés és a folyóirat/évfolyam/szám oldalszámának ellenőrzésének kombinációjával. Ez a szerző+téma+folyóirat kombináció azonban rendkívül hihető lenne egy szakterületi szakértő számára, és így aktív ellenőrzés nélkül könnyen radar alatt maradna.

 

További ehhez hasonló példák:

Maignan, I., & Ferrell, O. (2022). Corporate social responsibility and sustainable reputation management. Journal of Strategic Marketing, 30(2), 101–120. (forrás: https://economics.pubmedia.id/index.php/jampk/article/view/1118)

Jamaldeen J, Tan J, Healy G, et al. Hearing loss in patients with chronic kidney disease: a review of current literature. J Nephrol. 2022;35(1):11–21. (forrás: https://www.tandfonline.com/doi/full/10.1080/0886022X.2025.2590865)

 

Az ilyen folyóirat-hivatkozások esetében a leghatékonyabb módszer a létezésük cáfolására az, ha felkeressük a folyóirat megadott évfolyamának és számának megfelelő oldalát, de legyünk óvatosak a fordításokkal és a nehezebben hozzáférhető folyóiratokkal.

 

A DOI-val kapcsolatos tévhitek

 

A DOI (Digital Object Identifier) egy tökéletes eszköznek tűnik, mert egy egyedi azonosító.

 

Valós DOI, rossz hivatkozás

 

 

Zhang M., Zhang Y., Fu S., Lv F., Tang J. Thyroid nodules with suspicious ultrasound features: the role of ultrasound-guided fine-needle aspiration cytology in clinical practice. Cancer Cytopathol. 2020;128(12):848–856. doi: 10.1002/cncy.22335. (forrás: https://linkinghub.elsevier.com/retrieve/pii/S2589-8450(25)00098-3)

 

Ez a DOI egy teljesen más cikkre mutat, miközben a hivatkozott dokumentum látszólag nem létezik.

 

Megfordítva, az érvénytelen DOI még nem jelenti azt, hogy a cikk nem létezik:

 

Valós cikk, rossz DOI

 

T. H. Miranda, M. G. Hoeppner, C. C. D. Garbelini, et al., “LED Photobiomodulation Effect on the Bleaching-Induced Sensitivity With Hydrogen Peroxide 35% : A Controlled Randomized Clinical Trial”; Clinical Oral Investigations 26, no. 5 (2022): 3853-3864, https://doi.org/10.1007/s00784-021-04263-4. (forrás: https://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/jerd.70165)

 

Ennek számos oka lehet, a generatív mesterséges intelligencia (MI) tévedéseitől kezdve az OCR/feldolgozási hibákon át a puszta elgépelésekig. Ezenkívül az idő múlásával a tartalom gazdát cserélhet vagy újraindexelhetik. 

 

A DOI érvényessége tehát szükséges, de nem elégséges feltétel.

 

A DOI és a hivatkozás közötti ezen eltérés elvezet minket a pontatlanságok egy másik kategóriájához: a hibás szerzőségmegjelöléshez.

 

Frankenstein-hivatkozások

 

Valós elemek hihető, de képzeletbeli módon kombinálva. Vegyük egy valós cikk alábbi példáját, amelybe más szerzőket illesztettek be:

 

Valós cikk, hamis szerzők

 

Gofflot F, Chartoire N, Vasseur L, et al. Functional human beige adipocytes from induced pluripotent stem cells. Diabetes. 2017;66(6):1470–1478. doi: 10.2337/db16-1107 (forrás: https://www.tandfonline.com/doi/full/10.1080/21541264.2025.2521766)

 

Ez a három szerző abban az értelemben „valós”, hogy közösen publikáltak, és nevük pontosan úgy szerepelt, ahogy az imént olvasható: Gofflot F, Chartoire N, Vasseur L, et al. Systematic Gene Expression Mapping Clusters Nuclear Receptors According to Their Function in the Brain. Cell. 2007;131(2):405-418

 

Ennek a cikknek a tényleges szerzői azonban Anne-Claire Guénantin, Nolwenn Briand, Émilie Capel és munkatársai.

 

Ez már túlmutat a helyesség kérdésén, és az igazságosság problémájához vezet. Az ilyen hivatkozások rossz szerzőket ismernek el, miközben a valódiak kimaradnak belőle. Ennek következtében a kutatók értesítést kapnak arról, hogy hivatkoztak rájuk olyan cikkekben, amelyeket meg sem írtak, ami tovább fokozza a kutatói közösség keserűségét a tudományos könyvkiadás állapotával kapcsolatban.

 

Természetesen nem csak a szerzőket adják meg hibásan, hanem a folyóiratokat is:

 

Helytelen folyóirat

 

Kramer BJ, Boelk AZ. Correlates and predictors of conflict at the end of life among families enrolled in hospice. J Soc Work End Life Palliat Care 2015; 11(1): 5-22. (forrás: https://journals.sagepub.com/doi/full/10.1177/26323524251326105)

 

Ahol a tényleges folyóirat a Journal of Pain and Symptom Management kellene, hogy legyen.

 

Ezek a legszembetűnőbb hibatípusok közé tartoznak, de ezek az eltérésből fakadó hibák a metaadatok minden elképzelhető kombinációjára kiterjednek.

 

A hallucinációk ára

 

Az ehhez hasonló hivatkozási hibák, amint napvilágra kerülnek, teljesen lerombolják a bizalmat. Megkérdőjelezik a munka, az intézmény és a kiadó minőségét és integritását.

 

A hivatkozási hibák érdemben befolyásolják az idézettségi metrikákat is, mivel megbénítják az indexelést az olyan adatbázisokban, mint a Web of Science és a Scopus. Minden alkalommal, amikor egy dokumentumra helytelenül hivatkoznak, a szerzők és a folyóiratok azt kockáztatják, hogy megrövidítik őket, ami rontja a h-indexüket vagy az impakt faktorukat.

 

Továbbá, ahogy az e hibák felderítésére szolgáló eszközök fejlődnek, egyértelmű módot kínálnak egy cikk vagy folyóirat hivatkozási helyzetének mérésére. Ma a folyóiratokat a magas önhivatkozási arány vagy a hivatkozások halmozása miatt büntetik, holnap pedig a hamis vagy pontatlan hivatkozások miatt fogják büntetni őket. Ha nem sikerül ezt megelőzni, az súlyos kockázatot jelenthet a hosszú távú fennmaradásukra nézve.

 

A hibák ellenőrzési eljárásokkal kiszűrhetők

 

A gyakori hivatkozási hibatípusokból eredő probléma elterjedtségét csak most kezdjük megérteni, de világos, hogy a mértéke már most is komoly aggodalomra ad okot. 

 

Ezek a hibák egyszerű, automatizálásra is megérett ellenőrzési eljárásokkal kiszűrhetők. A források létezésének és a metaadatok helyességének ellenőrzése támogató funkcióként hajtható végre, hogy megvédje az embereket a rossz hivatkozásokat tartalmazó információk előmozdításától vagy fogyasztásától. 

 

A Grounded AI célja az, hogy felvértezze a kutatási ökoszisztémát ezzel a problémával szemben, és megakadályozzák, hogy rossz információk jussanak el az olvasókhoz. Ennek elmulasztása a bizalmatlansághoz, valamint az intézmények és kiadók bukásához vezet. Ez a probléma teljes mértékben megoldható, ha a megfelelő ellenőrzési eljárások a helyükre kerülnek.

 

Forrás: The fake citation landscape: examples from the wild - Research Information

A kép forrása: Home - Research Information