A Knowledge Rights 21 által közzétett, 100 szerződést elemző tanulmány (
A Study of 100 Contracts) rávilágít arra a kritikus problémára, hogy a szerződések jelentősen korlátozzák a könyvtárak azon lehetőségét, hogy hozzáférést biztosítsanak a tudáshoz a kutatás, az oktatás és a kulturális részvétel támogatása érdekében.
A fizikai tulajdonról a digitális licencelésre való áttéréssel a könyvtárak és a felhasználók lehetőségeit ma már nagyrészt a jogtulajdonosokkal kötött szerződések feltételei határozzák meg.
A könyvtárak számára az egyik legnagyobb probléma, hogy gyakran nincs elegendő erőforrásuk minden egyes licencről tárgyalni. Még ha rendelkezésre is állnak az erőforrások, a megállapodások gyakran olyan egyoldalú blankettaszerződéseket jelentenek, amelyek esetében a könyvtárak érdemben alig vagy egyáltalán nem tudnak tárgyalni a szerződés feltételeiről.
Ennek eredményeként a szerződéses rendelkezések korlátozhatják vagy megtilthatják a tartalom bizonyos felhasználási módjait, amelyek egyébként a szerzői jogi törvények szerint megengedettek lennének.
Az engedélyezett felhasználások ily módon történő felülírása súlyosan hátráltatja és megzavarja a könyvtárak munkáját azáltal, hogy gyengíti vagy megszünteti a tartalom másolására és megosztására vonatkozó, régóta meglévő, jogszabályban rögzített jogokat.
A tanulmány megállapításai
A kivételek szerződéses felülírása: Azon viszonylag kevés szerződés közül, amely egyértelműen rendelkezett a licencelt anyagok felhasználásának módjáról, a legtöbb a szerződést részesítette előnyben, felülírva ezzel a törvény által biztosított szerzői jogi kivételeket. Ez azt jelenti, hogy a könyvtárak, kutatók és oktatási intézmények számára a szerzői jog alapján általában biztosított jogok gyakran kizárásra kerülnek, és a felhasználók csak azt tehetik meg, amit a szerződés kifejezetten engedélyez.
Kétértelműség és hallgatás: A vizsgált szerződések többsége vagy egyáltalán nem tért ki a szerződéses feltételek és a szerzői jogi kivételek közötti kölcsönhatásra, vagy kétértelmű és következetlen rendelkezéseket tartalmazott. Ez jelentős zavart okoz az intézmények számára abban a tekintetben, hogy a szerződéses szabadság átfogó jogi elvének fényében a szerződés vagy a szerzői jog élvez-e elsőbbséget.
Az engedélyezett felhasználási kör szűkítése: A vizsgált szerződések többsége csupán a könyvtári tevékenységek korlátozott körét engedélyezi, miközben nem tesz említést azokról a tevékenységekről, amelyek elengedhetetlenek a könyvtár alapvető feladatainak ellátásához.
A szerződések és a jogszabályok közötti eltérés: A szerződéses engedélyek csak ritkán tükrözik a törvényi szerzői jogi kivételek és korlátozások hatályát vagy megfogalmazását.